Tata - Grill and Cocktail Étterem Tatavarosunk

Tata

 

Tata a Gerecse-hegység lábánál, a Kisalföld keleti csücskében kedvező természeti környezetben épült fel. A XIX. századtól központi fekvése miatt- tizenegy településről vezet út a városba- róla nevezték el a környező községeket is magába foglaló Tatai-medencének. A település neve Tata alakban először 1221-ben fordult elő. A XIII. századtól 1326-ig a Csák-család uradalmához tartozott. Az ő birtoklásuk idején kezdődött meg a vár építése is. A várat a XV. században Mátyás király – Bonfini leírása szerint- késő gótikus stílusú rezidenciává alakította át. Ide tért vissza a Habsburgokkal vívott háborúk fáradalmainak kipihenésére is. A következő századokban a török és kuruc háborúk nem hagyták érintetlenül a várost, de az Esterházy-család kitűnő gazdája volt a környéknek az ezt követő időszakban. Kevesen tudják, hogy a kastély északi tornyában írták alá 1809. október 14-én a Schönbrunni békét. Az 1867-es kiegyezés után kezdődött el Tata és a Tóváros nagyarányú városiasodása. Kisebb gyárak épültek. A Bécset Budapesttel összekötő vasút 1883-1884-ben érte el Tatát. Esterházy Miklós gróf lóversenypályát, közelében 1886-ban Tóvároskert néven vasúti megállót, 1888-ban Várszínházat építetett. A két világháború között felgyorsult a polgárosodás. Az Esterházy-uradalom tiltakozása ellenére végül 1938. június 1-én Tata és Tóváros közigazgatási egyesítése is megtörtént. A nagyközség életében az 1945. utáni évek, bár nagy változást hoztak, de a fejlődés, az építkezés csak jóval később, 1954. után indult meg, amikor Tatát újkori történetében várossá nyilvánították. Tata az elmúlt évtizedekben nemcsak a vizeivel, angolkertjével, árnyas parkjaival, felújított épületeivel, rendezett útjaival, olimpiai Edzőtáborával vált nevezetessé, hanem múzeumaival, tudományos tanácskozásaival, állandó rendezvényeivel (Víz, Zene, Virág fesztivál; Tatai Sokadalom; Barokk Fesztivál; Szabadtéri játékok; őszi nagyhalászat) is, melyek öregbítették a város hírnevét.